Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A Húsvétról

2008.11.23

A Húsvétról

 

 

Nem tudom, tényleg nem tudom hova fajulhatunk még. A Húsvét Szentségére gondolok, és arra, hogy sokakat a hideg ráz ettől a szótól: Szentség. De tudjátok, engem mitől ráz a hideg? Attól, hogy alig tudják páran, mi is a Húsvét igazából, mégis ünneplik.. vagy valami olyasmi.

 

A Húsvét keresztény ünnep. A keresztények LEGNAGYOBB ünnepe, mert a Húsvét Szentsége Az, amelyre az egész vallás épül. Jézus Krisztus kínszenvedésére emlékezünk és Feltámadását ünnepeljük.

 

Aki nem keresztény, annak ez nem sokat jelenthet. Az nem is érti, és soha magába nem fogadhatja ezt a Szentséget. Ezt a Csodát, mely - most már mondhatom, hogy - évezredekre magával ragadott oly sok lelket. Sajnálom, őszintén, hogy ide jutottunk. Hogy vallásundor uralkodik az országban.. és sokan azok közül, akik járnak is templomba vagy egyáltalán csak meg vannak keresztelve, ők sem gondolnak bele, hogy mi is a Húsvét. (Ez mellesleg ugyanúgy vonatkozik a Karácsonyra.) És sajnálom az egyházat, mert engem is elveszít lassan.

De egyvalaki sosem fog engem elveszíteni, és az Jézus alakja. Tudom, hidegrázás..

 

De jó, akkor nézzük máshonnan. Mit mond a Húsvét annak, aki nem keresztény. Nyuszi? Meg tojás? – hú, ez már elég fura együtt. Hát mit még? Locsolás. Versikék. Ennyi volna?.. Ó igen, még sonka, meg mustár, és torma. Micsoda mennyei vacsora!.. Kb., mint máskor. Érdemes Ezt ünnepelni?

 

Hát elmondom akkor, hogy nekem mit jelent:

A legszebb Szentség, mely az emberiség történelmében megesett. Történelem. Jézus történelem. Az Ő születésétől számítjuk az időt. S hogy az Egyház a mai napig – ez 2000 év! – áll, ez bizonyítja nekem, hogy a Csoda, a Feltámadás megtörtént. Mert ha nem történt volna meg, akkor Jézus csak egy jó ember lett volna, aki hamar feledésbe merül. Elvégre jó emberekből sokan fekszenek a temetőkben, de gyakran már az unokák sem tudják, hogy mennyire jó ember volt. Csupán jó emberekre nem emlékeznek 2000 évig, rájuk nem alapoznak vallást. Jézussal meg kellett történjen az a Csoda, amelybe még 2000 év múlva is beleremeg milliónyi szív..

 

Hinni bármiben lehet. Materializmusban, kommunizmusban, kapitalizmusban, hinduizmusban, buddhizmusban, katolicizmusban, sámánizmusban, sátánizmusban, az evolúcióban, reinkarnációban, Nirvánában, Mennyországban, vagy egyszerűen a Végtelenben, esetleg a Semmiben. Sorolhatnám.

Amiért mindannyian hiszünk valamiben, annak egy oka van. A Halál. Ez az ismeretlen rész késztet mindnyájunkat az életről való elmélkedésre legalább egyszer – amikor rádöbbenünk törékenységünkre. Mert félünk.. és találnunk kell valami kapaszkodót, ami segít kilépnünk szeretteink köréből.

Hinni bármiben lehet. Ez a hit pedig meghatározza azt, akik vagyunk. Meghatározza egész életünket.. és távozásunkat.

 

Én nem az Egyházban hiszek. Ahhoz túl sok történelmi lépésükkel nem értek egyet. Túl sok hiba, esendőség, túl sok bántás és kapzsiság. Akárcsak a többi vallásban, mit emberek irányítanak. De egyvalamiben hiszek: a Húsvét szentségében. Jézusban. És az Ő örök tanításában, amely mindig kiutat adott a félelemből, a fájdalomból és az elkeseredésből. Ez a tanítás a Szeretet tanítása. Az Élet tisztelete és az Élők szabad akaratának tisztelete. És ez túlmegy a katolicizmuson. Túlmegy a materializmuson. Ez emberszerű. És egyben istenszerű. Ez lehetetlen, hogy ne érintsen lelket. Azét, aki megkockáztatja, hogy megismerje. Sosem lesz csodálatosabb példakép a földön, mint Jézus.

 

Hinni bármiben lehet. Ezt megvallani senki nem köteles. Én most mégis megteszem, mert a Húsvétról kérdeztek. Az én hitem Jézusban való. S hogy miért Ő?..

Mert Benne JÓ hinni. Benne JÓ élni. Benne JÓ meghalni.

 

(De ne higgyetek nekem.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.