Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

1984-ben születtem. Orwell 1984-ében, Trianon június 4.-éjén, délben.

 

 

Nehéz számok.

A világom hol szűkül, hol tágul.
Az életem választások sorozatából áll, így fűzök fel mindent lassan egy hosszú, de gyönyörű füzérre, amit a másvilágon útlevélként akasztok majd a nyakamba.

Egyvalamit leszögeznék. A fül, a szem, az orr, a száj, a bőrfelület érzékszervek. Tökéletlen szenzoros vevőkészülékek, amelyek azt az illúziót keltik, hogy információt gyűjtünk a világról, amelyben élünk.
De mi a helyzet azokkal a jelenségekkel, melyekre nincsenek érzékszerveink?..

Mindig mulatok magamban, mikor valaki azt mondja: "Hiszem, ha látom!" - Ó, Drága.. mennyi mindent nem képes befogadni a szemed! S az agyad ebből mennyit nem tud felfogni!.. S a te tudatod milyen sokat szelektál ezekből számodra érdekes és érdektelen, megjegyzendő és felejtendő kategóriákra..
Mennyi mindent nem tudunk a világunkról.. a külsőről, a belsőről.. s ezek összefüggéseiről!..
Csak sejtünk. :)

Én, Khlorikë, azt mondom: művész az, aki többet lát, hall, szagol, ízlel, tapint.. s megvan benne a képesség, hogy ezeket érzékelhetővé tegye mások számára is, a maga sajátos módján.

Persze tévedésemre mindig megvan az esély. ;)


Isten hozott!


Ui.: Az oldal folyamatosan bővül! 

 

 

 

 

 

LEGFRISSEBBEK:

2017.09.17. - Versek - 2017 - Hogy szeressek
http://www.khlorike.eoldal.hu/cikkek/versek/2017.html
 

2017.09.15. - Blog - "A beszéd csak félreértések forrása."
http://www.khlorike.eoldal.hu/cikkek/blog/2017.09.15..html

 

 

 

 

 

 

 



   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az oldal bármely része terjeszthető változtatás nélkül és a pontos forrás megjelölésével.
Enélkül szerzői jogokat sértesz.