1984-ben születtem. Orwell 1984-ében, Trianon június 4.-éjén.
Nehéz számok.
A világom hol szűkül, hol tágul.
Az életem választások sorozatából áll, így fűzök fel mindent lassan egy hosszú, de gyönyörű füzérre, amit a másvilágon útlevélként akasztok majd a nyakamba.
Egyvalamit leszögeznék. A fül, a szem, az orr, a száj, a bőrfelület érzékszervek. Tökéletlen szenzoros vevőkészülékek, amelyek azt az illúziót keltik, hogy információt gyűjtünk a világról, amelyben élünk.
De mi a helyzet azokkal a jelenségekkel, melyekre nincsenek érzékszerveink?..
Mindig mulatok magamban, mikor valaki azt mondja: "Hiszem, ha látom!" - Ó, Drága.. mennyi mindent nem képes befogadni a szemed! S az agyad ebből mennyit nem tud felfogni!.. S a te tudatod milyen sokat szelektál ezekből számodra érdekes és érdektelen, megjegyzendő és felejtendő kategóriákra..
Mennyi mindent nem tudunk a világunkról.. a külsőről, a belsőről.. s ezek összefüggéseiről!..
Csak sejtünk. :)
Én, Khlorikë, azt mondom: művész az, aki többet lát, hall, szagol, ízlel, tapint.. s megvan benne a képesség, hogy ezeket érzékelhetővé tegye mások számára is, a maga sajátos módján.
Persze tévedésemre mindig megvan az esély. :)))
Isten hozott! :)
Ui.: Az oldal folyamatosan bővül!
Legutóbbi frissítések:
2012.05.04. - Képgaléria - Mások - "Szilvi"
2012.05.07. - Versek - 2012 - "Prófétám (Mária Magdolna Evangéliumából)"
Az oldal bármely része terjeszthető változtatás nélkül és a pontos forrás megjelölésével.
Enélkül szerzői jogokat sértesz.

